Sátoraljaújhely
Sátoraljaújhely (németül Neustadt am Zeltberg; szlovákul Nové Mesto pod Šiatrom) város Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A Sátoraljaújhelyi járás és kistérség székhelye.
Közigazgatás
Ország
Magyarország
Régió
Észak-Magyarország
Megye
Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás
Sátoraljaújhelyi
Jogállás
város (1899)
Polgármester
Szamosvölgyi Péter (FIDESZ)[1]
Irányítószám
3980
Körzethívószám
47
Testvértelepülései
Lista
Lohja
Franekeradeel
Krosno
Nagymihály
Sindos
Sóvárad
Opole Lubelskie
Franeker
Népesség
Teljes népesség
14 253 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség
200,15 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület
73,46 km²
Időzóna
CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Sátoraljaújhely (Magyarország)
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 23′ 39″, k. h. 21° 39′ 22″
Sátoraljaújhely (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Fekvése
A város Észak-Magyarországon, a Zempléni hegyvidék, régi nevén Eperjes-Tokaj Érchegység északkeleti részében, a szlovák határ mentén fekszik, Miskolctól közúton 82 km-re. Három tájegységet köt össze: a Bodrogköz, a Hegyköz és a Hegyalja „kapuja”.
Városrészei
A városhoz tartozik 1981 óta Rudabányácska, Széphalom és 1985 óta Károlyfalva.
Széphalom községet a rudabányácskai bányászok alapították, először 1440-ban említik Kysbanya néven. Itt élt 1806-tól haláláig Kazinczy Ferenc. Az akkoriban Kisbányának, Kisbányácskának nevezett községet Kazinczy nevezte el Széphalomnak, bár hivatalosan csak 1886-ban kapta meg a nevet. Itt található a Kazinczy emlékcsarnok, a kertben Kazinczy Ferenc sírja és a 2008-ban létrehozott Magyar Nyelv Múzeuma. Széphalomhoz 1940-ben hozzácsatolták Hosszúlázt, majd 1981-ben az egészet Sátoraljaújhelyhez.
Károlyfalvát német telepesek alapították az 1750-51-es években, akiket az új tulajdonos, Trautson János herceg hozott a Fekete-erdő vidékéről a Sárospatak melletti elkobzott, kiürült volt Rákóczi-birtokra. A települést a herceg Károly nevű fiáról nevezte el (Carolfalve, Karlsdorf). A megélhetést kereső jövevények - 16 család - nehéz munkával teremtették meg az irtványtelepülést, s tartották fenn magukat a két város között földművelésből, állattartásból, szőlőművelésből, építettek maguknak templomot és iskolát, községházát és parókiát, lassan asszimilálódva, s a 20. század viharaiban egyértelműen ragaszkodva a magyar földhöz.
Népesség
2001-ben a település lakosságának 93%-a magyar, 6%-a cigány és 1%-a szlovák nemzetiségűnek vallotta magát.[6] Kisebb német közösség él a városhoz tartozó Károlyfalva településrészen
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,6%-a magyarnak, 12,3% cigánynak, 1,1% németnek, 0,2% románnak, 1,6% szlováknak, 0,2% ukránnak mondta magát (11,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 32,1%, református 19,4%, görögkatolikus 11,9%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 12,1% (22,5% nem nyilatkozott)
Forrás:Wikipédia